„Fűts okosan!” a tisztább levegőért

Aktuális

A Földművelésügyi Minisztérium és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. 2017-ben is tovább folytatja komplex tájékoztató kampányát Fűts okosan! címmel. A komplex szemléletformáló kampány célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét a fűtési szezon kezdetén egyes szilárd tüzelőanyagok használatának veszélyeire és káros hatásaira, valamint alternatívaként elérhetővé tegyen minden olyan információt, amely a helyes fűtési technikát ismerteti és segíti.

A települések levegőminőségét jelenleg jellemzően a lakossági fűtés határozza meg. Természetesen a forgalmas utak mentén a közlekedés továbbra is a mértékadó légszennyező forrás. A légszennyező anyagok közül az egészségre a legnagyobb veszélyt a kisméretű részecske (PM10), köznapi nevén a szálló por jelenti. A PM10 alatt a 10 mikrométer átmérő alatti porrészecskékből álló frakciót értjük. PM2,5 alatt ennek egy „részhalmazát”, ami az ennél kisebb 2,5 mikrométer átmérő alatti porrészecskékből álló frakciót jelenti. Ez a legveszélyesebb az egészségre.

A tüdő tesztelése különböző kórházi eljárásokkal - Fotó: illusztráció

Az elmúlt években elkészített országos légszennyező anyag leltárok adatai alapján a kisméretű szállópor kibocsátás több, mint 65%-át a lakossági fűtés okozza.

Európában kb. 600.000 korai elhalálozáshoz járul hozzá a levegő szennyezettsége

Az idő előtti (ún. korai) elhalálozások első számú környezeti oka a légszennyezés. Ez világszerte kb. 3 millió ember életét jelenti.)Magyarországon kb. 6-8-ezer között becsülik a kutatók a levegőminőséggel összefüggő haláleseteket.

Egészségügyi szempontból a legveszélyesebb a 2,5 mikrométer átmérő alatti porfrakció (PM2,5) mert ezek felületére tapadnak a mérgező anyagok. Például a hulladékok égetése során a levegőbe jutó fémek 80-90%-a ennek a porfrakciónak a felületére tapad. Ezek a részecskék méretüknél fogva bejutnak a tüdő léghólyagocskáiba, onnan nem ürülnek ki és bizonyos részük (0,1 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék) még a véráramba is eljutnak. Súlyos betegségek okozói, mint például a különböző légzőszervei megbetegedések: asztma, COPD (krónikus bronchitis, azaz visszafordíthatatlan tüdőtágulás); szív- és érrendszeri megbetegedések: trombózis, infarktus.

Avar égetés - Fotó: illusztráció

A légszennyezettség szempontjából különösen fontos a helyes lakossági tevékenység, mivel ilyenkor a lakosság saját és közvetlen környezetét éri a károsító hatás. Ilyen tevékenységek pl. a hulladékkal történő fűtés, illetve a hulladékok (avar és kerti hulladék) nyílt téren történő égetése, amely – annak ellenére, hogy jogszabály fő szabály szerint több, mint 15 éve tiltja – sajnálatosan ma még sok helyen előfordul.

Ne fűtsünk hulladékkal!

Ennek során mérgező, rákkeltő anyagok kerülnek a levegőbe, veszélyeztetve saját, gyermekeink és a lakókörnyezetünkben élők egészségét, továbbá a környezetünket. A kezeletlen fa és a papír kivételével tilos a háztartási tüzelőberendezésekben minden hulladék elégetése, beleértve például az alábbiakat is:

  • úgynevezett „kezelt” fa, tehát festett, lakkozott fa (pl. régi ablakkeret, ajtók, raklapok stb.), de a műanyag ablakkeret is,
  • rétegelt lemez, forgácslap, bútorlap,
  • építési fahulladék,
  • színes, „fényes” papírhulladék,
  • petpalack, műanyag hulladék,
  • használt autógumi, használt ruha, rongy,
  • fáradt olaj, üzemanyag.

100 kg avar és kerti hulladék elégetése akár 90 millió köbméter levegőt is elszennyezhet!

A zöldhulladék nyílt téri elégetésével veszélyes, rákkeltő anyagok kerülnek a levegőbe. Rizikócsoportok: az idős emberek, a krónikus betegek és a gyermekek. Különösen érzékenyen reagálnak a kisgyermekek és a csecsemők. Az ő esetükben megnövekedhet tüdőhörgők nyálkahártyáját érintő krónikus gyulladások (bronchitis), az allergiás megbetegedések száma, csökken a légzésfunkció és gyakrabban fordulnak elő tüdőfejlődési hiányosságok.

Bővebb információk: www.futsokosankampany.hu