Az Országgyűlés idén nyáron fogadta el a településkép védelméről szóló törvényt, amelynek végrehajtását a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága kapta.
A szerencsi pátria – mint a Tokaji borvidék egyik komponense – részét képezi Magyarország kiemelt jelentőségű területeinek, ezért kézenfekvő volt, hogy munkaindító megbeszélést tartsanak a „Településképi Arculati Kézikönyv” készítéséről. Szabó Lászlóné Szerencs Város Polgármesteri Hivatala Városfejlesztési Osztályának vezetője arról adott tájékoztatást, hogy tulajdonképpen egy mintaprogramról van szó, az államtitkárság az Országos Főépítészi Kollégiummal és a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanáccsal egyeztetve négy településen, Mádon, Rátkán, Szerencsen és Tállyán készíti el az Arculati Kézikönyveket.
- November 11.-én, a Rákóczi-vár Lovagtermében megtartott munkaindító megbeszélésen megtárgyaltuk, hogy milyen szemléletformáló, innovatív szabályozással lehet biztosítani az épített és természeti környezet minőségének védelmét és minőségét – mondta az osztályvezető. – A településkép védelme korábban csak rendeleti szinten élt, júniustól viszont törvényileg szabályozzák.
Megbeszélés a Rákóczi-vár lovagtermében. Fotó: Szerencsi Hírek
Az érintett helységeknek rendeletet kell majd alkotniuk a településképük óvásáról, ehhez kapcsolódik majd az Arculati Kézikönyv. Folyamatban van a módszertan kidolgozása, ami a már említett négy települést illetően mintaként szolgál majd. A szakmai segítséget az államtitkárság adja, ehhez anyagi finanszírozás is társul. Miről van szó a gyakorlatban? Tudni kell, hogy minden településen más-más az építészeti karakter mindamellett, hogy vannak hasonló jegyek és különbözőségek is. Meg kell majd nézni, mik azok az elemek, amelyek megőrizendők, és az új építések-felújítások során ezeket célszerű figyelembe venni.
Egyfajta útmutatásról van szó annak kapcsán, hogy milyen az az építészeti jelleg, ami kívánatos az adott helyen. Persze meg kell jegyezni, nem szerencsés a sematizálás, itt inkább a már meglévő képhez történő illeszkedés a cél az építkezések során. Fontos, hogy nem csak az épített környezeti értékek kerülnek majd a kézikönyvbe, hanem a növényzet, a zöldfelületi elemek is, tehát milyen fa, cserje fajták kerüljenek beültetésre úgy, hogy azok ne legyenek „tájidegenek” – tette hozzá Szabó Lászlóné. A szerencsi tanácskozás - amelyen részt vettek az államtitkárság szakemberei, a négy település képviselői -, bevezetője volt a programnak, a szakmai megbeszélések tovább folytatódnak a közeljövőben.