Az orvosi pemetefű az ajakos virágúak családjába tartozó évelő fehéren, gyapjasan molyhos hajtásrendszerű, kesernyés ízű növény.

Az őszi varázsmogyoró Észak-Amerikában őshonos. Ovális alakú, fogazott levelei a mogyoróbokrok leveléhez hasonlítanak, rokonság azonban nincs közöttük.

A buzérfélék családjába tartozó szagos müge Európában és Ázsiában is megtalálható. Elsősorban olyan lomberdőkben találkozhatunk vele, amely dús aljnövényzettel rendelkeznek.

A kapor eredetileg a Földközi-tenger vidékén termett, ahol még a mai napig vadon is előfordul. Európába és az akkori Pannóniába valószínűleg a római legionáriusok hozták be. A nyersen fogyasztott kapor értékes antioxidáns. Kiváló C-vitaminforrás, így képes semlegesíteni az emberi szervezetben a szabadgyököket, amelyek a sejtek károsodásáért felelősek.

A kövirózsa a varjúhájfélék családjába tartozó örökzöld pozsgás növény, melynek a leveleit használják fel gyógyászati célokra.

A koratavasz első hírnöke a martilapu, melynek élénksárga virágai más növénnyel összetéveszthetetlenek, ezért bátran gyűjthetjük őket.

Az ördögcsáklya egy Dél Afrikában őshonos növény, melyet az őslakosok eredetileg fájdalom és lázcsillapító, allergiaellenes és emésztésserkentő hatása miatt fogyasztottak.

A levendula a Földközi tenger mellékéről származik, ma már számos országban termesztik. Magyarországon, Tihany környékén ideális termőterületet találunk, de bármilyen kiskertben vagy erkélyen megél.

Szeptembertől az első fagyokig gyűjthető egyik legismertebb és leghatásosabb gyógynövényünk, a csipkebogyó.

A mezei katáng vagy vad cikória vadon termő gyógynövényünk, szinte mindenhol előfordul hazánkban, parlagokon, utak mentén, gyomtársulásokban.