Nyárád menti napok 2015

Aktuális

Szerencs testvérvárosában, az erdélyi Nyárádszeredán 2015. július 31. és augusztus 2-a között rendezték meg a Nyárád-menti napok programsorozatot, ahol Szerencs Város Önkormányzatát Koncz Ferenc polgármester és Nyiri Tibor alpolgármester képviselték. Az eseményekről szóló beszámoló az alábbiakban olvasható.

 Július 31-e és augusztus 2-a között tartották Nyárádszeredában a Nyárád menti napokat. A rendezvény fő célja a térség kulturális örökségeinek bemutatása, hagyományaik, kézműves termékeik turisztikai úton való értékesítése volt. Szerencs várost képviselte a hagyományosan megrendezésre kerülő eseménysorozaton Koncz Ferenc polgármester és Nyiri Tibor alpolgármester, akik tagjai voltak a Magyarországból érkező testvérvárosok delegációjának.Nyárádszereda testvér települései Mór, Aszód, Örkény, Simontornya és Hajdúdorog, mindnyájan fontosnak tartották, hogy együtt ünnepeljenek székely barátaikkal. Az első nap kiemelkedő állomása volt a Nyárádszeredai Idősek Otthona felújított épületének átadását jelképező szalagvágó, amely egyben a rendezvények megnyitóját is jelentette. Ezen az eseményen történt az az incidens, amely a sajtóban is megjelent:„A magyar és a székely zászló láttán távozott a nyárádszeredai városnapokra érkezett Maros megyei prefektus és megyei tanácselnök a rendezvénysorozat megnyitójáról „A városnapok megnyitójának helyszínét, a helyi idős-otthon udvarát a szervezők négy, közös zászlótartóba egymás mellé tűzött zászlóval – egy román, egy európai uniós, egy magyar és egy székely lobogóval – díszítettek fel. A megyeközpontból érkező Lucian Goga prefektus és Ciprian Dobre, Maros megye tanácsának elnöke rosszallásának adott hangot a Nyárádszeredában kitűzött magyar és székely zászló láttán. Tóth Sándor polgármester elmondta nekik, hogy a városnapokra magyarországi testvértelepülések küldöttségei is érkeztek, ezért van kitűzve a piros-fehér-zöld zászló. Dobre és Goga felszólították a város első számú vezetőjét: válasszon közöttük és a zászlók között, vagyis arra figyelmeztették az elöljárót, ha nem veszi le a zászlókat, ők távoznak. Miután Tóth Sándor közölte velük, hogy a zászlók a helyükön maradnak, a prefektus és a tanácselnök autóba ült, és elhajtott Nyárádszeredából. A polgármester később a rendezvény nyilvánossága előtt is bejelentette, hogy miért távozott a két vendég, a tömeg pedig hangos tapssal fejezte ki véleményét a kérdésről. „Precedens nélküli eseménynek lehettek tanúi egy héttel ezelőtt, 2015. július 31-én a Nyárádszeredai Napok résztvevői” – idézi fel közleményében Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke azt, hogy a magyar és a székely zászló láttán távozott  a nyárádszeredai városnapokra érkezett Maros megyei prefektus és megyei tanácselnök a rendezvénysorozat megnyitójáról. Majd így folytatta:"Az elmúlt 25 évben, annak ellenére, hogy az egyes politikai pártok, kormányzati képviselők időnként próbálták megkérdőjelezni a romániai magyar közösség nemzeti szimbólumainak használatához való jogát, Maros megyében – főként a nyárádmenti és a küküllőmenti településeken, ahol tömbmagyarságban élünk – a magyar közösség ünnepi rendezvényein jelen voltak nemzeti szimbólumaink. A székely és a magyar zászló használata természetes velejárója ünnepi eseményeinknek, megemlékezéseinknek! A zászlók használatára vonatkozó törvény kimondja, hogy ünnepi alkalmakkor, mint például amikor az eseményen magyarországi testvérvárosok képviselőit fogadják, azzal tisztelik meg a küldöttségeket, hogy kitesszük a magyar zászlót is.  Egy 2001-es kormányhatározat azt is kimondja, hogy az ilyen típusú ünnepek alkalmából nemzeti szimbólumainkat szabadon használhatjuk. Ennek ellenére, 2015. július 31-én Lucian Goga, Maros megye prefektusa és Ciprian Dobre, a megyei tanács elnöke sietve hagyta el a nyárádszeredai ünnepséget, viselkedésükre utólagos magyarázatot sem adva, de helyszíni nyilatkozataikban világosan utalva arra, hogy nem értenek egyet a magyar és a székely zászló kitételével. Véleményem szerint ez nem csak udvariatlanság, de a törvény határozott semmibe vétele is a megye elöljárói részéről, akik 25 év elteltével sem értették meg, hogy a különböző nemzeti közösségek békés együttélése az egymás iránti kölcsönös tiszteleten, az egymás szimbólumainak, értékeinek elfogadásán alapul. „ Az Idősek Otthonának átadóját követően a Nyárádszeredai Városi Könyvtár –amely új helyiségbe költözött- megnyitójára került sor. Ennek keretében a Nyárádmente LEADER Egyesület könyvét  mutatták be, amely a Nyárád menti kistérségről szólt, illetve egy másik kiadványt: „Együtt és külön,az erdélyi magyarok önszerveződése (1989-1990). Ez utóbbi mű azért is érdekes volt ,mert azoknak a kutatásoknak az eredményeit mutatta, be amelyek Erdély 10 nagyvárosának a Ceausescu- rendszer bukása utáni átmenetét ábrázolta az ott élő magyarság szemszögéből. A márciusban 25 éve Marosvásárhely főterén lejátszódott pogrom és az azokhoz kapcsolódó események mintegy folytatásaként jelent meg az aznapi zászlókkal kapcsolatos incidens. Maros megye és annak központja Marosvásárhely, valamint a közelben elhelyezkedő Nyárád vidéke Nyárádszereda központtal ma is, negyed század elteltével az etnikai feszültség egyik gócpontja.Nagyon fontos tehát, hogy a rendszerváltás után kezdődött és egészen napjainkig tartó küzdelemben – amely a napi megmaradást jelenti az ott élő székelységnek – amikor csak tehetjük, személyes jelenlétünkkel erősítsük hitüket és harcukat a teljes önrendelkezés eléréséig folytatott küzdelemben.A rendezvényen mindenki megtalálhatta a kedvére való programot. A faluébresztő lovas bemutatót követően fellépések következtek a nagyszínpadon. Ezzel párhuzamosan a hagyományos termékek vására kezdődött a főtéren. A gyerekeknek oktatósátrat állítottak fel, ahol a szalmafonás, szőnyegszövés, kovácsmesterség, korongozás fortélyait oktatták. Fantasztikus élmény erősítette a „Lovas nemzet” tudatot a város szélén lévő Butyurkatanyán a huszárbemutatón. A székely lovasíjász, Pászka Lehel nyereg és kantár nélkül vágtázó lóról talált célba tizenötször. Ezt követően nem hiányozhatott a főtérről az autós, motoros ügyességi bemutató sem, csak úgy, mint a sport, amelynek középpontjában a focitorna állt. Több alkalommal láthattuk a színpadon az Erdély gyöngyszemének nevezett Bekecs néptáncegyüttest. A könnyűzene képviselői között többek között a Dzsesztán együttes, a Kalapács, Rudán és az Akusztika és Baricz Gergő vitte a prímet. A rendezvények zárásaként nemzeti kötődésű dalok hangzottak el többek között az István a király, Egri csillagok, Atilla Isten kardja c. művekből. A nagy sikerű koncert végén több ezren énekelték a Magyar – és a Székely Himnuszt.  Zárásként pedig tűzijátékban gyönyörködtek a jelen lévők.Nyiri Tibor alpolgármester