Dr. Gál András 1955-ben született Abaújszántón. Pedagógiai pályája hamar elkezdett felfelé ívelni, több mint 23 évig volt a ma már Bocskai István Katolikus Gimnázium és Technikum igazgatója. Vezetése alatt a gimnázium megújult és az ország TOP 50 oktatási intézményébe repítette. 2003-ban Phd. tudományos fokozatot szerzett. Harminchárom éve önkormányzati képviselő, jelenleg társadalmi megbízatású alpolgármesterként segíti a város ügyeit.
– Tősgyökeres szerencsi vagyok, itt nőttem fel, jártam általános iskolába és a Bocskai István Gimnáziumban érettségiztem – mondja dr. Gál András. – Fiatal koromban álmomban sem gondoltam, hogy Szerencsen fogok letelepedni, dolgozni, de legbelül mindig is éreztem, hogy szeretett városomhoz kötődni fogok – meséli.
Érettségi után a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szerzett földrajz-testnevelésszakos diplomát, utána Szegeden a József Attila Tudományegyetemen földrajz szakos középiskolai tanár lett.
– Karrierem során elsődlegesen a földrajzzal és a geográfiával foglalkoztam, nem a testneveléssel
– hangsúlyozta.
– Hat évig dolgoztam Megyaszón az egyesült körzeti általános iskolában, majd másfél év katonai szolgálatot teljesítettem Miskolcon egy műszaki zászlóaljnál. 1980-ban januárjában megüresedett egy testnevelő állás Szerencsen a gimnáziumban és 1981 szeptemberében felvételt nyertem – mondta Gál András. Azóta eltelt 39 évben nem volt más munkahelye, ebből 29 évig vezető volt, hat évig igazgató helyettes, majd 23 esztendeig igazgató.
– Amikor elkezdtem a munkám a középiskolában, mint testnevelő tanár, még voltak itt korábbi tanáraim, ezért rendkívül furcsa volt, amikor vezetői pozícióba kerültem, hogy gyakorlatilag főnöke voltam azoknak, akik diákként engem tanítottak. Az első tízéves igazgatói kinevezést 1996-ban a Magda Gábor polgármester által vezetett önkormányzat hozta meg. Ekkor kezdődött egy meglehetősen aktív élet azintézmény életében. Elsődleges feladatának érezte, hogy a gimnáziumot tovább fejlessze minden lehetséges eszközzel.
– Nagyon jó csapattal dolgoztam, akikkel lényegében – mondhatni – hegyeket mozgattunk meg.
Igazgatói kinevezésemet követően gyakorlatilag teljesen átalakítottuk az iskola arculatát és korszerűsítéseket végeztünk. Kicseréltük az ajtókat, hőszigetelt ablakokat építettünk be továbbá megvettük a szomszédos telken lévő házat, aminek köszönhetően bővült a sportpálya, új teniszpályát- és kosárlabdapályát építettünk és világítással is felszerelt műfüves pályát hoztunk létre. Az iskolában átálltunk a gázfűtésre, ezért a megüresedett kazánházban konditermet, szaunát és szoláriumot telepítettünk – sorolja Gál András.
Az elsődleges tervek alapján a Városi Tanuszoda kezdetben még egy teljesen különálló épületként funkcionált volna, ám Gál András folyamatosan azért lobbizott, hogy az uszodát összeköttetéssel építsék hozzá a gimnáziumhoz, amit óriási sikernek könyvelt el.
Ezt követően úszásoktatás is bekerült a tantervbe. Ebben az időszakban indult el országosan a hatosztályos gimnáziumi intézményrendszer, valamint a rendészeti képzés. – Az elsők között voltunk azok közül, akik mind a kettőt szinte egyidőben bevezette. Mi mind a kettőből maximálisan kivettük a részünket, különösképpen az utóbbi vált Szerencsen népszerűvé és országos szinten is elismertté – sorolja a sikereket az egykori igazgató. Ugyancsak ilyen büszkék lehetünk pedagógustársaimmal együtt a nyelvoktatásra, hiszen a tagozaton szinte 100 százalékos a közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezők aránya, de a többi osztályokban is 50 százalék felett van.
Az iskolában 80 százalékos a továbbtanulási arány, ami még mindig az országos átlag feletti. Munkám során nagy segítségemre voltak helyetteseim: Nyiri Tibor, Gazdóf Miklósné, Bodnár György, valamint támogatott a tantestület és az intézmény dolgozói, amiért ezúttal is köszönetemet fejezem ki – hangsúlyozta Gál András. Az iskolai elfoglalásain túl Gál András szívesen él szenvedélyének, a geográfiának.
– Amire igazán büszke vagyok, hogy geográfusként egy tudományos konferencia sorozatot hoztam Szerencsre, aminek mindig a gimnázium adott otthont.
Ez közel húsz éve indult, ezalatt 15 országos konferenciát tartottunk, ahol az ország vezető geográfusai, tanszékvezetők, egyetemi docensek, akadémikusok tartottak előadásokat. Büszke vagyok arra, hogy segíthettem Zemplént megismertetni a tudósokkal. Mára Zemplén az egyik legjobban tanulmányozott térséggé vált a geográfia területén. Korábban ez a Balaton volt. Minden konferencia alkalmával egy felújított tantermet adtunk át és neveztünk el geográfusokról és olyan emberekről, akiket tisztelünk és becsülünk – mondta.
Az édesapa nagyon szereti a két lányát, akik jogászok és Budapesten élnek. Háromszoros nagyapa, két unokája van, de a harmadik is hamarosan megszületik. Gál András szabadidejében kirándul, ami természet szeretetéből adódik. Közel 150 országba utazott, gazdagította ismereteit.
– Mint világjáró számos kutatóexpedícióban vettem részt, például Kínában, Indonéziában, Brazíliában, Indiában. Kezdetben persze csak oda látogathattam el, amit az akkori politikai vezetés megengedett. Ezek főként a szomszédos országok voltak. Kutatóexpedícióim során közel 25 könyvet írtam, ezekből sok kötetnek a szerkesztője, társszerzője voltam. Közel 300 publikációm jelent meg – ismertette büszkén Gál András.
– Sajnos a koronavírus-járvány miatt most lezárult előttem is az országhatár, de már nagyon várom a pillanatot, amikor újra útra kelhetek – hangsúlyozta Gál András.
Dr. Gál András kitüntetései:
- Közösségért arany fokozat (háromszor)
- Miniszteri dicséret (négyszer)
- Belügyminisztériumi aranygyűrű
- Magyar Tudományos Akadémia Pedagógus kutatói pályadíj
- Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt
- Lónyay Menyhért-díj, -emlékérem
- Pro Geographia díj
- Pro Urbe Szerencs
- Teleki Blanka díj
- B.-A.-Z Megyei Közoktatásáért Pedagógiai díj
- Bonis Bona díj
- Apáczai Csere János díj
- Némeht László díj
- A Nyíregyházi Egyetem Tiszteletbeli Polgára, címzetes egyetemi docens