Kiss Attila képviselő, a Borsodvíz Zrt. cégvezetője a december 13-ai Testületi ülésen számolt be arról, hogy Magyarország Kormányának döntése alapján mintegy 4,79 milliárd forint összegű szennyvíz beruházás megvalósítására nyílik lehetőség Szerencs térségében. A tervek szerint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében uniós források bevonásával szennyvíztisztító telep és a térségi szennyvízelvezető-rendszer fejlesztés, továbbá térségi szennyvíziszap hasznosító telep létesítésére kerül sor a 2019–2021 közötti időszakban.
Szerencsen az 1970-es évektől üzemel csatornarendszer. A hálózaton összegyűlő szennyvizek tisztítása a szerencsi szennyvíztisztító telepen történik. Az elmúlt közel 5 évtized alatt több fejlesztés is történt, ezek közül a legjelentősebb a Bekecs és Legyesbénye települést is érintő 1994 és 1998 között zajlott szennyvízberuházás volt. Ebben a kivitelezési időszakban a szerencsi csatornahálózat az akkori 20%-ról 95%-os kiépítettségűvé vált és a szennyvíztisztító telep átépítése is megtörtént.
Ezt követően 2000 és 2008 között további települések csatlakoztak a többségében Szerencs város önkormányzatának tulajdonában lévő szerencsi szennyvíztisztító telephez, nevezetesen Mezőzombor, Rátka és Mád. A szerencsi tisztítótelephez csatlakozó Szerencs, Bekecs, Legyesbénye, Mezőzombor, Rátka és Mád települések ún. szennyvízelvezetési agglomerációt alkotnak és az agglomeráció központja Szerencs.
– A szerencsi szennyvízelvezetési agglomeráció állapotának felülvizsgálatát az üzemeltetési feladatokat ellátó Borsodvíz Zrt. 2016-ban indította el. A vizsgálat rávilágított arra, hogy a meglévő szennyvíztelep túlterhelt, az agglomeráció területén a csatornahálózat kiépítettsége hiányos, Legyesbényén csak 25%-os, Szerencsen is van több településrész, ahol még nem épült ki a csatorna. A korábbi években megépült csatornahálózat elemei pedig mára több helyen korszerűsítésre, rekonstrukcióra szorulnak, továbbá a szerencsi szennyvíztisztító telepen jelentős a tisztító kapacitás hiány és a szennyvíztelepen képződő iszapok korszerű kezelése sem megoldott – mondta el Kiss Attila.
Csatorna rekonstrukció a szerencsi Kossuth Lajos úton © Fotó: Szerencsi Hírek
A Borsodvíz Zrt. előkészítő munkáját folytatva 2017-ben Szerencs Város Önkormányzata elkészítette az agglomeráció fejlesztésére irányuló tanulmányterveket. Az elkészült tervek alapján az agglomeráció településeinek közös szándéknyilatkozatával felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Belügyminisztérium felé, mely kérelem 2018. márciusában került jóváhagyásra. A Belügyminisztérium jóváhagyását követően 2018. augusztusában Koncz Ferenc országgyűlési képviselővel együtt megkezdődött egy szakmai jellegű lobbi tevékenység az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Belügyminisztérium irányába.
Decemberben megjelent a kormányhatározat, mely szerint a Szerencs és térsége szennyvíz agglomeráció 4 milliárd 790 millió forintos projekt végrehajtására jogosult.
A kormányhatározat szerint a projekt kedvezményezettje az agglomerációt alkotó hat települési önkormányzat: Szerencs, Bekecs, Legyesbénye, Rátka, Mezőzombor és Mád. Lényeges, hogy minden KEHOP projektet a Nemzeti Fejlesztési Programiroda koordinál. A hat település egy konzorcium megállapodást fog kötni ezzel az állami intézménnyel és ők fogják lebonyolítani a beruházást – mondta Kiss Attila.
A következő időszak feladata többek között a műszaki előkészítés és a vízjogi engedélyek beszerzése. A kivitelezések várhatóan 2020-ban kezdődnek és 2022 végéig folyhatnak majd. – A projekt eredményeként Szerencsen kiépül a Váry-telep, a Malomtanya és az Alsó pincesor szennyvíz hálózata. A régi Bekecsi úti és Rákóczi úti szennyvízcsatorna mintegy 2,5 km hosszon felújításra kerül a Vaddisznó Sörözőtől a Pavilonig, továbbá a szerencsi háziszennyvíz átemelők teljeskörű rekonstrukciója, áramfejlesztő berendezések beszerzése is megtörténik. Legyesbényén közel 7,5 km új csatorna épül, ami 450 ingatlan szennyvizeit fogadja, Bekecsen, Mádon, Rátkán a szennyvíz átemelők felújítására, automatizálására kerül sor – tájékoztatott Kiss Attila. – Ezen kívül a Mádról a Mezőzomboron át Szerencsig érkező szennyvizeknek egy új nyomószelepet építenek ki 123 millió forint értékben.
A csatornahálózat fejlesztések beruházási költsége mintegy 844 millió forint, a csatorna rekonstrukciók becsült költsége 239 millió forintra tehető. A beruházás nagy része mégis a „fecskési” településrész és a Takta-patak között húzódó szennyvíztisztító telephez kötődik, aminek a fő tulajdonosa Szerencs Város Önkormányzata.
A jelenleginél egy lényegesen nagyobb kapacitású szennyvíztisztító telepet építenek, valamint a Borsodvíz Zrt. kezdeményezése alapján egy térségi iszapcentrum létrehozására kerül sor.
Csatorna rekonstrukció a szerencsi Kossuth Lajos úton © Fotó: Szerencsi Hírek
Kiss Attila arról is szólt, hogy a tisztítótelepre beérkező kommunális szennyvíz fizikai, kémiai, biológiai, majd újabb kémiai tisztító fázisokon megy keresztül. A tisztítás után két fontos termék kerül ki: az egyik a megtisztított víz, ami kifolyik a Taktába, ennek a határértékeit jogszabály határozz ameg. A másik termék a szennyvíziszap. A tervezett újszennyvíztisztító telepen nemcsak a szerencsi telepen képződő szennyvíz iszap kezelése a cél, hanem a Borsodvíz Zrt. szolgáltatási területéhez tartozó további 10 szennyvíztisztító telepen képződő szennyvíziszap is ezen a telepen kerül hasznosításra a beszállítást követően.
– Több állásfoglalás van a világon azzal kapcsolatban, hogy mit lehet csinálni ezzel a szennyvíziszappal, amely az élővilág számára sok fontos és értékes tápanyagot tartalmaz: mikroelemek, foszfor, kalcium, nitrogén van benne. Mi az újra felhasználás hívei vagyunk. Az új szennyvíztisztító telepen tervezett iszaphasznosítás a következő elemekből áll: első lépésben a külső telepekről érkező szennyvíz iszap fogadására kerül sor, ezt követően sűrítjük, majd az iszap rothasztása történik.
Az iszap víztelenítése, szárítása után a rothasztássorán keletkező biogázt tudjuk hasznosítani. Ez gázmotorral és gázkazánnal történik, így villamos energia termelés és hőtermelés történik a telepen a hulladékhő maximális visszaforgatásával.
Kiss Attila kiemelte, hogy az épülő iszaphasznosító központ tervezett iszapszárítója rendkívül nagy hatásfokú, alkalmas a lehető legnagyobb szárazanyag tartalmú iszap előállítására és tárolására. Ez azt jelenti, hogy a technológia végén egy minimum 90%-os szárazanyag tartalmú kirothadt, nem szennyező, szárított iszap keletkezik, aminek a végső elhelyezésére több lehetőség is van, mint például égetés, mezőgazdasági elhelyezés vagy akár termékké minősítés (virágföld).
– Fontos ,hogy a beruházás során a telep meglévő tisztítási technológiája gyakorlatilag teljesen átalakul, mert hozzá kell igazítani a tervezett iszapkezelési technológiához, továbbá teljes technológiai váltást tesszük szükségessé az a körülmény, hogy a tisztított szennyvizek minőségére vonatkozó előírások szigorítása várható – mondta Kiss Attila.