Új fejezet kezdődhet Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem megismerésében, koponyájáról ugyanis 3D-s arcrekonstrukció készül. Ennek azért van különös jelentősége, mert a történelmi alakról nem maradt fenn hiteles arckép. A folyamat részeként szakemberek május 22-én a szerencsi református templomban felnyitották a fejedelem földi maradványait őrző urnát. A koponyán elvégzett, tudományos szempontból fontos mérések alapján az a céljuk, hogy a lehető legpontosabban megalkossák, hogyan is nézhetett ki Rákóczi Zsigmond.
Dr. Bardócz András, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Klinikai Tanszékének fizikusa és képalkotó szakértője elmondta, hogy az ilyen történelmi maradványok esetében gyakran bizonytalan az eredet. Éppen ezért fontos a körültekintő dokumentálás és a további genetikai vizsgálatok elvégzése. A szakember hozzátette: a munkához egy egyszerű, bárki számára könnyen megvásárolható 3D szkennert használtak. Bár ez nem a legprofesszionálisabb berendezés, mégis megbízható eredményt ad. A szkennelési folyamat sikeresnek bizonyult: a beolvasott adatok alapján Rákóczi Zsigmond koponyájának pontos 3D-s modellje elkészült.
A koponyán először dr. Bardócz András, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Klinikai Tanszékének fizikusa és képalkotó szakértője végzet méréseket - Fotó: Nagy István
Gábor Emese arcrekonstrukciós specialista portrészobrász elmondása szerint Rákóczi Zsigmond koponyája rendkívül jó állapotban maradt fenn. „Már első ránézésre is erőteljes, robusztus arcvonásokat sejtetett” – tette hozzá. A koponya súlya és csontsűrűsége alapján egy fizikailag erős férfi képe rajzolódik ki. Bár az állkapocs és a fogak hiányoznak, ezek pótlása után készül el az a részletes 3D modell, amely az arcrekonstrukció alapjául szolgál. A szakember az arc megalkotásához először a lágyrészvastagság mérési pontjait választja ki, figyelembe véve a kort, a nemet, valamint a földrajzi és genetikai hátteret.
Munkája során Gábor Emese a hagyományos anatómiai módszereket modern igazságügyi technikákkal és saját fejlesztésű adatbázisával ötvözi. Ezzel a célja, hogy minél pontosabb és életszerűbb arcvonásokat alkosson. Az arcrekonstrukciónak két változata lesz: az első, tudományos dokumentációs céllal készülő verzió szakáll és haj nélkül mutatja majd az arcot. A második változat ezzel szemben a teljes külső megjelenést ábrázolja, beleértve a korabeli szakáll és hajviseletet is. A szakember várhatóan a nyár végére fejezi be a rekonstrukciót. Az elkészült alkotást, a folyamatról készült dokumentációval együtt, a Zempléni Múzeumban tervezik kiállítani.
Gábor Emese arcrekonstrukció specialista portrészobrász, az ARC-heo art-REKO Studio tagja nagy odafigyeléssel elemzi a koponyát - Fotó: Nagy István
Majoros Judit, a Zempléni Múzeum igazgatója Rákóczi Zsigmond életútjának rendkívüliségét hangsúlyozta: a fejedelem középnemesi családból küzdötte fel magát Erdély vezetéséig, miközben katonai és politikai pályája is figyelemre méltó ívet járt be. Az igazgató hozzáfűzte, hogy a most vizsgált koponyán jól kivehetők azok a súlyos fejsérülések, amelyeket a hosszú háború alatt szenvedett el. Figyelemre méltó, hogy e sérülések túlélése után karrierje tovább emelkedett.
A fejedelem földi maradványainak sorsa azonban hányattatott volt. Sírját többször feldúlták, csontjaival méltatlanul bántak, és csak a 19. század közepén temették újra. A mostani vizsgálatnak köszönhetően a tudomány segítségével ez a jelentős történelmi alak közelebb kerülhet a múzeumhoz és a látogatókhoz.
A koponya bár hiányos, mégis jó állapotban maradt fenn - Fotó: Nagy István
Balázs Pál, a Szerencsi Református Egyházközség lelkésze szerint Rákóczi Zsigmond arcrekonstrukciója azért fontos, mert a fejedelemről nem maradt fenn hiteles arckép. Ez a tudományos vizsgálat így közelebb hozhatja alakjának megismerését. A lelkész elmondta, hogy örömmel fogadták a kezdeményezést, és minden támogatást megadtak a kutatáshoz. Hozzátette, hogy tízéves szolgálata alatt ez már a második alkalom, hogy felnyitották az urnát. Először 2018-ban került erre sor, akkor genetikai összehasonlítás céljából.
A lelkész hangsúlyozta, hogy a gyülekezet számára is sokat jelent, ha jobban megérthetik annak a templomnak a történelmi súlyát, ahol hétről hétre az istentiszteleteket tartják. A lelkipásztor emlékeztetett arra, hogy Rákóczi Zsigmondon kívül egy másik történelmi alakról is híres a templom, hiszen egykor Bocskai Istvánt e falak között választották fejedelemmé. Ezek a történelmi tények nemcsak a múlt fontos emlékei, hanem a jövő számára is értékes örökséget képviselnek.