Az államalapítás ünnepe Szerencsen

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Szent István király olyan kapaszkodókat adott a magyarságnak, mint a kereszténység és a szuverén magyar állam, amelyek a legnehezebb időkben is biztos pontot jelentettek, és lehetővé tették a nemzet több mint ezeréves megmaradását a Kárpát-medencében. A 21. század kihívásaira rátérve az államtitkár a szomszédban dúló háborúról beszélt. Idézte Szent István intelmeit, amelyek a békés uralkodásra intenek, és kiemelte, hogy a magyar álláspont a kezdetektől a béke pártján áll. Jó hírnek nevezte, hogy elindultak a béketárgyalások.

Balázs Pál református lelkipásztor az új kenyér szimbolikus és lelki jelentéséről beszélt. Prédikációjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kenyér sokkal többet jelent a puszta tápláléknál: Isten igéjét, a hálaadást és a lelki látást is szimbolizálja. A lelkipásztor bibliai példázatokon keresztül mutatta be a kenyér mélyebb üzeneteit. Kiemelte, hogy a magvető példázata alapján a kenyér magja Isten szavát jelképezi, amely lelki táplálékul szolgál. A búza és a konkoly története pedig arra emlékeztet, hogy a hívő ember Isten országának várományosa, ahogyan a búza is a gazda magtárába kerül.

Csejoszki Szabolcs görögkatolikus parókus Szent István király örökségének különleges ajándékáról beszélt. Kiemelte, hogy az ország Istenszülő oltalmába ajánlása a mai napig a biztonság, a magabiztosság és a felelősség forrása a magyar nemzet számára. A parókus a keleti egyház ikonjainak képét idézte fel, amelyeken az Istenszülő oltalmazó palástjával takarja be a hozzá imádkozó népet. „Szent királyunk is ezt akarta megüzenni nekünk” – mondta, hozzátéve, hogy ez a különleges ajándék azt jelenti: jó helyen vagyunk. Ez a tudat biztonságot ad a mai kiszámíthatatlan világban, mert a védelem nem pusztán emberektől, hanem magától az égi édesanyától származik.

Marosi Balázs katolikus plébániai kormányzó a remény központi szerepéről beszélt. A Példabeszédek könyvéből idézve rámutatott, hogy Szent István azért választotta a kereszténységet, mert az reményt adott – erre az örökségre pedig a mai világnak is a legnagyobb szüksége van. Marosi Balázs szerint a mai világban tapasztalható keserűség, békétlenség és a lelki problémák oka a remény elvesztése. „Aki elveszíti a reményt, annak nincs hite, és aki elveszíti a hitét, az kiüresedik és megbetegszik” – fogalmazott. Felidézte, hogy a 2025-ös szentév mottója is „A remény zarándokai”, amely jelzi, hogy az egész világnak égető szüksége van erre az üzenetre.

A köszöntők és ökumenikus beszédek után megáldották és megszentelték az új kenyeret. Ezután az önkormányzat, intézmények vezetői, politikai pártok és civil szervezetek képviselői helyeztek el koszorút Szent István emléktáblájánál.