A Hajnali Néptáncegyüttes 2005 nyarán alakult meg azokból a tanulókból, akik az általános iskolai években rendszeres tagjai voltak a szerencsi Művészeti Iskola néptánc tanszakának. Tevékenységük alapja a magyar nép hagyományos tánc- és zenei kultúrájának ápolása. Az együttes szakmai-művészeti vezetője Bajári Éva mesélt a néptáncról és az együttesről.
– Amikor Sárospatakra jártam a Tanítóképző Főiskolára, ott kerültem kapcsolatba a néptánccal, mivel a főiskolán ez is kötelező tantárgy volt. Már akkor nagyon élveztem ezt a műfajt. A diploma megszerzése után a Dunántúlra kerültem dolgozni. A néptáncos tanulmányaimat továbbfolytattam, később pedig lehetőségem nyílt néptánc pedagógusi állás betöltésére. Aztán vettem a bártorságot és felkészültem a Budapesti Táncművészeti Főiskola néptánc szakához szükséges felvételire. Végül 2000-ben végeztem a főiskolán, mint táncművész, és az 1998/1999-es tanévtől dolgozom a Szerencsi Rákóczi Zsigmond Általános Iskolában – kezdi Bajári Éva, aki azt meséli, hogy már abban az évben is sok diák érdeklődött a néptánc szakkör iránt.
Bajári Éva © Fotó: magánarchívum
– Amikor Szerencsre kerültem, a harmadik és a negyedik osztályos tanulók igen nagy számmal jártak néptáncra és nem hagyták abba egészen a nyolcadik osztály végéig. A ballagást követően felkerestem őket, hogy lenne-e kedvük folytatni a táncos tevékenységet. A szülők és a gyerekek is támogatták a kezdeményezést. A Hajnali Néptáncegyüttes ötlete innen származik és igazából mindig szerettem volna, hogy a városnak is legyen egy saját, önálló tánccsoportja. Szerencsen korábban az ipar volt a meghatározó a csokoládé és a cukorgyár miatt, és nem igazán a művészetre helyeződött a hangsúly. Ennek ellenére igen jól beindult a művészeti iskola, és a néptáncegyüttes is, ami mindig nagy vágyam volt. Jelenleg 28 főből áll a tánccsoport, de mindig vannak olyan gyerekek, akik szívesen csatlakoznának hozzánk, természetesen őket is szeretettel várjuk – meséli Bajári Éva.
Felmerül a kérdés, hogy honnan származik az együttes neve. – A gyerekekkel közösen döntöttük el, hogy milyen jó lenne, ha lenne egy nevünk, és nemcsak Szerencsi Városi Néptánccsoportnak hívnának minket. Olyat akartunk választani, ami a művészethez és a tánchoz is kapcsolódik. Maga a név egy álom következtében alakult ki a fejemben, és Kalotaszegen is van egy ilyen tánctípus, - a hajnali - amit a táncszünetekben szoktak előadni. Így született meg a Hajnali Néptáncegyüttes elnevezés – folytatja.
Hajnali Néptáncegyüttes próbája © Fotó: Szerencsi Hírek
Az eltelt évek alatt az együttes számos városi fellépésen és táncversenyen van túl. – Nagyon sok rendezvényen megfordultunk már. Két évvel ezelőtt jártunk Miskolcon, a Művészetek Házában „Dunán innen Tiszán túl” című tehetségkutató versenyen. Ott az elődöntőn a második helyezést értük el. Most ismét megpróbálkoztunk vele és arany minősítéssel zártuk az elődöntőt, majd a teljes döntőben ezüst minősítést kaptunk. A célunk az, hogy a kultúrát éltessük. Szeretnénk az egész Kárpát-medence táncos örökségét továbbvinni a gyerek életébe, valamint a város életébe is belecsempészni ezt a szép művészetet – hangsúlyozza.
Hajnali Néptáncegyüttes előadása © Fotó: Szerencsi Hírek
Bajári Éva azt mondja, a táncban azt szereti a legjobban, hogy szabadságot ad. – Megvalósíthatod benne önmagad, mégsem vagy egyedül a csapatban, mert a tánc páros tevékenység. Ez és a csapatszellem az, ami összekovácsolja a gyerekeket, és természetesen a pedagógust is a gyerekekkel. Kezdetben az egyik környéken dolgozó kollégámat kértem fel a tánccsoport vezetésére. 10 évig dolgoztunk együtt, aztán elváltak útjaink. Ezt követően Antal Istvánnal vettem fel a kapcsolatot, aki a Táncművészeti Főiskolán volt csoporttársam, és azóta is vele tevékenykedem – tette hozzá Bajári Éva.
Távlati terveik között az szerepel, hogy továbbműködhessen az együttes, valamint minél több táncot tudjanak megtanulni. – Azt szeretnénk, hogy egyre sikeresebbek és eredményesebbek legyünk, valamint a későbbiekben szeretnénk kihasználni a lehetőségeket a versenyzésre, ehhez azonban a tájegységeket szimbolizáló népi viseletek is szükségesek.