Az aranyvessző elnevezés a közönséges aranyvessző, illetve a magas,- és kanadai aranyvessző lágyszárú növényekre vonatkozik.
Az előbbi 50-70 cm magasra nőhet, hazánkban őshonos és védett. Régebbi nevei forrasztófű, aranyos istápfű vagy Szent Péter botja. Utóbbi kettő Észak-Amerikából dísznövényként behozott, magasabb, 80-200 cm-es növény, amelyek olyan jól érezték magukat, hogy a házikertekből kivadultak és napjainkban lassan kezdik kiszorítani közeli rokonukat és más védett fajokat.
Magyarországon elsősorban a Dunántúlon, üde erdőkben, vízpartokon és parlagos területeken fordulnak elő, de gyakran találkozhatunk velük útszélek mentén, ahol azonban nem ajánlott szedni. A népi gyógyászatban régóta használják széles körben: belsőleg köszvény, reuma ellen, illetve vértisztítóként, míg külsőleg száj- és garatüreg gyulladás ellen gargarizálásra rosszul gyógyuló sebek borogatására.
Legfontosabb felhasználási területe azonban a különböző húgyúti betegségek kezelése, húgyutak átöblítése, vesehomok és kő kimosása, hólyag- és vesemedence-gyulladás kiegészítő kezelése. Nem javasolt alkalmazása akkor, ha a szív- vagy veseműködés elégtelensége miatt ödémás állapot lépett fel.
Vitelki László, Gyógynövénybolt
Legutóbbi játékunk megfejtése: A jojobaolaj bármely bőrtípusra használható. A beküldők közül Hámori Lajosné, 3900 Szerencs, Ondi út 41. szám alatti olvasónk a Szerencsi Gyógynövénybolt (Rákóczi út 104.) ajándékcsomagját nyerte. A nyereményről szóló utalvány átvehető a szerkesztőségünkben. Új kérdésünk: Melyik az aranyvessző legfontosabb felhasználási területe? Megfejtéseiket novemebr 9-ig postázzák címünkre (3900 Szerencs, Rákóczi út 94.) vagy adják le a Fürdő és Wellnessház recepcióján. A borítékra írják rá: Egészségünkért.