Szerencs Város Önkormányzata 1998 óta minden évben – idén már 26. alkalommal – ünnepli Szerencs Város Napját április 20-án, emlékezve arra, hogy 1605. április 17–20. között itt tartottak országgyűlést, amelyen Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választották.
A programsorozat április 19-én délelőtt a Kossuth téren található Bocskai szobornál kezdődött, ahol a városvezetők, intézményvezetők, politikai pártok, a megjelentek és a 792. sz. Bocskai István Cserkészcsapat tagjai helyezték el a megemlékezés koszorúit, virágait. Ezt követően a jelenlévők átvonultak a református templomba, ahol Balázs Pál lelkipásztor mondott ünnepi beszédet, aki Bocskai István-t méltatta. „A jámbor és istenfélő fejedelem azon igyekezett, hogy minden oldalról békét és nyugalmat biztosítson a megszomorodott Magyarországnak és Erdélynek. A két császárt, a német Rudolfot és a török Mahometet is ki akarta egymással békíteni. Az istenfélő fejedelem ugyanis jól látta, hogy végül is mi következik az ilyen háborúkból. El is rendezett volna mindent, ha Isten hosszabb életet enged neki. Vagy mi nem érdemeltük őt meg, vagy a gonosz világ nem tűrhette a jámbor fejedelmet” – mondta Balázs Pál, aki egy erdélyi szász történetíró írásából idézte.
A koszorúzásban a a 792. sz. Bocskai István Cserkészcsapat tagjai segítettek. Fotó: Nagy István
Hozzátette, hogy Andy Endre 1906. május 13-án Budapesti Naplóban így fogalmazott: „Várad kapitánya, Stephanus Bocskai, nagy ember és magyar úr volt. Sokkal típusosabb magyar, mint például Pázmány Péter. Félünk, hogy plántája kipusztult már ennek a szép fajtának. Mert micsoda gyönyörű ember volna egy mai Bocskai István. Az Európától megihletett erdélyi kultúrában felnőtt. Protestáns, jeles, újító, nagy elme. Főképpen pedig bátor és bölcs magyar. Hiba és beteg csoda történhetett a magyar lélek evolúciójában. Iszonyúan pici magyarok a mai magyarok. Leszaladás történt a magyar típusok skáláján. Hogy Belgiojosonak is köszönhetjük egy kicsit Bocskait, nem baj. Csak a nebulók kötelesek elhinni, hogy a messiások és hősök úgy nőnek, mint a krumpli, vagy úgy érkeznek, mint a meteor. Kicsinyes csírákból szökkennek elő a legnagyobb dolgok is, s a nagy emberek egyebet is cselekednek, mint hogy nagy cselekedetekkel traktálják a históriát. Féltette birtokait és várait Belgiojosotól, s erre fölkelt. Megvédte a lelkiismeret szabadságát. Megnövelte a magyarság harcos dicsőségét. Ivott a sikerek legnagyszerűbb italából. Gyakorolta a megértő és lemondó bölcsességet. Fáklyát gyújtott a magyar géniusznak. Okos formáját formálta meg a nemzeti szabadságnak. Megkötötte a bécsi békét. És elvesztette önmagát” – idézte fel Balázs Pál lelkipásztor.
Az atya végül hangsúlyozta, hogy olykor el kell vesztenünk önmagunkat, hogy rátaláljunk az Úr dicsőségére, embertársaink és a haza szolgálatára. Az eseményen a Rákóczi Zsigmond Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda növendékeinek műsora tette az ünnepi pillanatot még emelkedettebbé. 1605-ben e templom falai között választották Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé. Az országgyűlés emlékezetére a templom falán emléktáblát helyeztek el, amit a diákok műsora után megkoszorúztak.
Borítókép: a Rákóczi Zsigmond Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda növendékeinek műsora.