Országszerte és a határokon túl is megemlékezéseket tartott a magyarság ma, a nemzeti összetartozás napján, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának 102. évfordulóján. Szerencs Város Önkormányzata június 3-án tartott megemlékezést a hivatal előtti téren. A megjelenteket Mezei Marianna, a Szerencsi Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója köszöntötte.
Beszédében hangsúlyozta, hogy a trianoni békeszerződés a magyarság egyik legfájdalmasabb tragédiája. A trianoni béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-1920-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjéről döntöttek. Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva – teljesen hatástalanul.
(Az ünnepi műsort a Bocskai István Katolikus Gimnázium és Technikum diákjai adták.)
A döntés értelmében a Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala megye nyugati pereme, a Muraköz és a baranyai háromszög a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva megyéből kapott területeket. A beszédet követően a képviselők és az intézmények vezetői megkoszorúzták az emlékművet.