A Kodály-módszer alapja, eredete címmel tartott vetítéssel egybekötött előadást dr. Sándor Zoltán, a Miskolci Egyetem Zeneművészeti Karának egyetemi tanára, a Hegyalja Pedagógus Kórus karnagya. A Szerencsi Rákóczi-vár Árkád termében megtartott eseményre nem csak szakembereket vártak a szervezők, hanem bárkit, akit érdekelt a téma. Az előadást dr. Sándor Zoltán a közelmúltban ecuadori szakmai útján is nagy sikerrel prezentálta.
Az eseményen elhangzott, hogy Kodály Zoltán (1882-1967) nemcsak világhírű zeneszerző, elismert népzenegyűjtő volt, hanem kitűnő tanár is. Kodály Zoltán az 1920-as évek második felében ismerte fel, hogy a magyar társadalom alapvető zenei műveletlenségének elsődleges oka az, hogy a közoktatásban rendkívül csekély szerepet játszik a zene.
Ezért meggyőződése volt, hogy a zenei hallást már óvodáskortól fejleszteni kell. A Kodály-módszer nem más, mint egy zenei hallásfejlesztő, zenepedagógiai módszer, mely az embert már egészen fiatal korától neveli zenei készségeinek megőrzésére, továbbfejlesztésére. Leegyszerűsítve: a hangok közti viszonylatokat, a távolságokat tanítja szolmizációs szótagokhoz kötve.
Ezzel a módszerrel még azon gyerekek is óriási fejlődést mutathatnak, akiknek korábban nem volt érzékük hozzá. Dr. Sándor Zoltán részletesen, pontról pontra ismertette, hogy miként alakult ki a módszer, amit a világ számos országában alkalmazzák a gyermekek zenei nevelésére.
A Hungarikum Bizottság 2017. március 21. napján hungarikummá nyilvánította a Kodály-módszer elnevezésű értéket, mivel az felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Jó Megőrzési Gyakorlatok Jegyzékébe.