Több mint egy évszázaddal ezelőtt, 1923. február 25-én kezdődött meg Szerencsen a csokoládégyártás, amely később Magyarországon és Európában is ismertté tette településünk nevét. A portré-interjú rovatban az idén januártól a centenárium jegyében olyan embereket ismertetünk meg az olvasóval, akik fontos szerepet töltöttek be az üzemben, és szakmai tudásuk hozzájárult ahhoz, hogy a gyártás hosszú évtizedeken keresztül fennmaradhasson településünkön.

Egy évszázaddal ezelőtt, 1923. február 25-én kezdődött meg Szerencsen a csokoládégyártás, amely később Magyarországon és Európában is ismertté tette településünk nevét. Ilauszky Endre mindenki „Bandi bácsija” közel negyven éven át dolgozott a gyárban. Végigjárta a ranglétrát, fizikai munkásként kezdte, majd a szakma csúcsára jutott és a gyártmányfejlesztési osztály vezetője lett. Mindene volt a csokoládé.

A szerencsi csokoládé története 1923-ra nyúlik vissza. Ekkor nyitotta meg kapuit a csokoládégyár a cukorgyár szomszédságában. A korabeli beszámolók alapján meghökkentek a szerencsiek, amikor a városban két évvel korábban megtelepedett Magyar Kakaó és Csokoládégyár Rt. dolgozói egy nap kiálltak a gyárépület elé, és minden arra járót megajándékoztak egy-egy tábla csokoládéval.

Ki gondolná, hogy egy szerencsi származású művészt a világ legjobb esküvőfotósának választanak meg a szakma legkeményebb, a Fearless Photographers igen rangos nemzetközi versenyen. A történet mégis igaz, sőt mesébe illő, és mára Koncsol Tünde (borítóképen) nevét a világon minden szakmabeli ismeri.

Nácsa Bálint, tűzoltó alezredest (fotónkon) a Szerencsi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság tűzoltóparancsnokát sokaknak már nem kell bemutatni. Köztiszteletben álló személy, aki tűzoltó karrierje során végig járta a ranglétrát.

Szerencs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete pályázatot hirdetett a Szerencsi Művelődési Központ és Könyvtár intézményvezetői állás betöltésére. A pályázat elbírálására létrehozott szakértői bizottság véleményét figyelembe véve, a jelölteket személyesen meghallgatva, a képviselők a június 24-ei zárt ülésen Mezei Marianna közművelődési szakembert bízták meg az intézmény vezetésével. Az alábbiakban róla olvashatnak.

Kun Dávid szerencsi származású földtudományi mérnök. Felnőtt koráig a város lakója, a mai napig is gyakran jár haza, elkötelezett a térség irányába. Nemrég költözött vissza az Amerikai Egyesült Államok fővárosából, Washington D.C.-ből, ahol többek között környékünkről elsőként, külgazdasági attasé beosztásban szolgálta Magyarországot a washingtoni magyar nagykövetségen. Életéről és amerikai tapasztalatairól kérdeztük.

Katona Krisztina (fotónkon) igazi sportember. 1990-ben született Miskolcon. Szerencsen nőtt fel, öt testvére van. Szerencsen a Bolyai János Katolikus Általános Iskolába járt, középiskolai tanulmányait pedig Tiszaújvárosban és Debrecenben folytatta.

Ács Kincsőt (fotónkon) már sokan ismerhetik, nevét már többször olvashatták a Szerencsi Hírek korábban megjelent hasábjaiban, hiszen a városi és iskolai rendezvények, megemlékezések rendszeres szereplője.

Dr. Gál András 1955-ben született Abaújszántón. Pedagógiai pályája hamar elkezdett felfelé ívelni, több mint 23 évig volt a ma már Bocskai István Katolikus Gimnázium és Technikum igazgatója. Vezetése alatt a gimnázium megújult és az ország TOP 50 oktatási intézményébe repítette. 2003-ban Phd. tudományos fokozatot szerzett. Harminchárom éve önkormányzati képviselő, jelenleg társadalmi megbízatású alpolgármesterként segíti a város ügyeit.