Gaál Mihály köztiszteletben álló helyi vállalkozó, aki a Szerencs Város Napja alkalmából rendezett ünnepségen Szerencs Város Közszolgálatáért kitüntetést vehetett át. Aktív közéleti ember, aki évtizedek óta kiveszi részét a város közösségi munkájából. Anyagilag és erkölcsileg is segíti a közoktatási intézmények munkáját, támogatta a Hegyaljai Alkotók Társulását, részt vállalt antológiák kiadásában, szponzorálásában. Évtizedek óta segíti az SZVSE működését. Támogatója volt az Árpád-hegyen a fenyőültetésnek, részt vállalt a Munkás Szent József templom építésében. A Hegyközség alelnöke.

Dr. Sütő Szilveszter hosszú ideje dolgozik háziorvosként településünkön, öt éve városi főorvosként tevékenykedik. Munkáját mindig nagy felelősséggel, odaadással, szívvel-lélekkel végzi. Az idei város napján Pro Urbe Szerencs kitüntetést kapott, Szerencs város közéletében, valamint az egészségügy területén tett kiemelkedő szakmai teljesítményéért.

Ekker Róbert neve mindenki számára ismerős lehet, aki járt már Szerencsen, hiszen különböző szobrok és emléktáblák dicsérik keze munkáját városszerte. A környék egyik legnagyobb kulturális és szórakoztató eseményének az Országos Csokoládé Fesztiválnak is kulcsfigurája, hiszen minden évben a rendezvény egyik fő látványossága az általa készített csokoládé szobor. Nem csak szülővárosában, hanem számos környező településen, sőt a határon túl is van olyan község, ahol az ő művei díszítik a köztereket. Vele beszélgettem.

Az idei városnapon Szerencs testvértelepüléseinek delegációi is tiszteletüket tették. Rozsnyó, Nyárádszereda és Pułtusk képviselői néhány napot töltöttek Hegyalja Kapujában és természetesen részt vettek az ünnepségen is. Pułtusk 2017-ben lett Szerencs testvérvárosa. A lengyelországi település polgármesterével Wojciech Gregorczyk-kal (fotónkon) itt tartózkodásuk alatt beszélgettem. A következő sorokban Pułtusk városát ismerhetjük meg közelebbről.

A szerencsi származású Dr. Ringer István történész, régész, muzeológus valamint a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum igazgatója. Még csupán 39 éves, de már több kitüntetést és díjat is magáénak tudhat, melyeket tudományos munkája elismeréseként ítéltek oda neki. 2015-ben a Magyar Tudományos Akadémia fiatal kutatói díját érdemelte ki, társadalmi szerepvállalása miatt pedig Sátoraljaújhely városától Pro Urbe-díjat vehetett át a tavalyi esztendőben. Vele beszélgettem.

Noszek Péter 2018 januárjától tölti be az ügyvezetői pozíciót a Nestlé Hungária Kft. élén. A cég alkalmazásában korábban Svájcban, Angliában, Új-Zélandon, Ausztráliában és a Fülöp-szigeteken dolgozott, de a kilencvenes évek elején Szerencsen is tevékenykedett. Vele beszélgettem.

A Felvidékről származó, ma már Szerencsen élő Döme Aladár a 2011-ben újjáalakult Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Sakkszövetség elnöke. Emellett jelenleg vállalkozóként és a tarcali Gróf Degenfeld Kastélyszálló igazgatójaként dolgozik. Vele beszélgettem.

A szerencsi származású Kulcsár Anita, egykori Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes magyar válogatott kézilabdázó idén 14. éve, hogy nincs közöttünk. Emlékét azonban a mai napig őrzi az egész város, egykori gimnáziuma – a nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium – kézilabdázó társai, de a legnagyobb űrt a szülei és az edzője szívében hagyta. A néhány héttel ezelőtt megtartott Kulcsár Anita emléktornán Hadobás István, Anita egykori edzője (fotónkon) mély fájdalmáról és az őt ért veszteségről beszélt. A következő sorokban a kézilabda kiválóság nevelőedzője emlékezik meg róla.

Szerencsen mindig meghatározó volt a színes kulturális élet, ugyanis rengeteg szórakoztató, kikapcsolódást nyújtó programmal várják a lakosságot időről időre. Ahhoz azonban, hogy ezek a rendezvények megvalósuljanak, elengedhetetlenek azok az elhivatott munkatársak, akik gyakran szabadidejüket sem kímélve szervezik meg ezeket az eseményeket. Kazsik Marianna 30 éve szervezi aktívan a város kulturális életét.

Egykor mezőgazdasági pilótaként dolgozó Kretovics István ma a szerencsi Kisgép- és Fénycentrumot vezeti családi vállalkozásban. Városunk díszvilágítása az ő keze munkáját dicséri. A szerencsiek és a településen átutazók is megcsodálhatták a körforgóban lévő, ledes fényfüzérekkel készített Télapót húzó szarvas csapatot, a fényt hozó angyalokat, a tél állatfiguráit vagy a húsvét nyuszijait. Gépészeti vezetőként tevékenykedett, gombacsírát állított elő, napkollektorokat telepített és többek között középkori ágyút is készített már. Ahogy mondja, élete egy regény, vele beszélgettem.