Március 26-án veszi kezdetét a 2017-es nyári időszámítás. Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Az órákat vasárnap hajnali 2 órakor 3-ra kell előreállítani, vagyis egy órával kevesebbet alhatunk.
A nyári időszámítás ötlete nem újdonság. Célja, hogy a társadalom működése jobban igazodjon a nap járásához. Magyarországon többször is megszüntették majd újra bevezették az óraátállítást. A legfőbb ok, amiért sok ország alkalmazza, hogy takarékoskodjanak a villamos energiával.
A hazai villamosenergia-rendszert irányító Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat. A MAVIR 2012-es közleménye szerint az óraátállításoknak köszönhetően éves szinten mintegy 120 gigawatt-órával (GWh) kevesebb áramot használ fel az ország, ami 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg.
Hasznos vagy káros?
A nyári időszámítás 20. század elején történt bevezetése óta folyamatosan vita tárgyát képezi.
Előnyeként hozzák fel:
- Kevesebb mesterséges világítás szükséges, ami energiatakarékosságot eredményez.
- Világosban az emberek szívesebben sportolnak még munka után.
- Csökken a délutáni szürkület miatt bekövetkező közúti balesetek száma.
- A turizmusból származó bevétel növekszik, mivel a vendégeknek több idejük van a pénzüket nappali tevékenység közben elkölteni.
Hátránya lehet:
- Az ellenzők szerint az energiatakarékosság nem jelentős.
- Az első 1-2 hétben felborul az ember biológiai órája.
Sokak számára az óraátállítás akár 1 hétig tartó kellemetlen közérzettel, fáradékonysággal, figyelmetlenséggel járhat, azonban a reggeli 10-15 perces könnyed futás vagy gyors séta segíthet az átállásban.
Borítókép: illusztráció