Rohanó életünk velejárója a stressz. Az optimális egyensúly fenntartása érdekében mindennap tennünk kell azért, hogy életünk egészséges és boldog legyen. Szerkesztőségünket Brogyánszki-Szaszák Brigitta, szerencsi kötődésű hatha jóga oktató kereste fel. Az alábbi írásában remek tanácsokkal szolgál mindazoknak, akik kacsintgatnak a jóga felé.
A hosszú ideig fennálló stressz hatására szervezetünk előbb-utóbb kimerül, és a mentális problémák mellett különböző szervi betegségek is kialakulhatnak. A legismertebb tünetek, melyeket a stressz kiválthat, a fejfájás, a nyak és a vállak bemerevedése, fájdalma, emésztési problémák, megemelkedett pulzus, szorongás vagy depresszió.
Nézzük, hogy mi is történik testünkben stressz hatására. A test automatikusan „vész” üzemmódba kapcsol. Ilyenkor következik az „üss vagy fuss reakció”, amelyet Walter Bradford Cannon írt le, tehát vagy harcra készülünk, vagy elszaladunk. Ilyenkor a szimpatikus idegrendszer van domináns működés alatt és folyamatos készültségben. A paraszimpatikus idegrendszer domináns működésekor nyugodtnak, kipihentnek érezzük magunkat.
A fizikai test gyakorlataival – nevezhetjük jóga pózoknak is – stimulálhatjuk a szimpatikus, illetve a paraszimpatikus idegrendszert is. Mindkét esetben kiemelt terület a mellkas és a szív. Érdemes olyan gyakorlatokat végezni, ahol nagy figyelmet fordítunk ezekre a területekre. Gyakorlás közben a légzésünket oda irányítani és elengedni a felgyülemlett feszültséget.
Brogyánszki-Szaszák Brigitta, szerencsi kötődésű hatha jóga oktató. Fotó: magánarchívum
A hátrahajlítás során érzelmeket szabadíthatunk fel. Csak figyeljük meg, mi történik a testtel, például egy híd pózban. Az ászana kifelé fordít bennünket. Szembe kerülünk félelmeinkkel, és megszabadulhatunk korlátjainktól. A krónikus stressz hatására a test több izma is extrém módon meg tud feszülni, így a gyakorlatokat csak lassan szabad végezni, apró nyújtásokkal. A mozdulat mindig legyen lassú, és figyeljük, mit enged meg a testünk, ne menjünk túl a határainkon, így elkerülhetjük az esetleges sérüléseket. Az ászanák felvétele és kitartása közben testünk kényelmesen legyen, és azokat mindig örömmel végezzük.
Meditáció és relaxáció mindenkinek ajánlott. Számos kutatás bizonyította be, hogy hatásosan csökkenti az „üss vagy fuss” helyzetet. Lehetővé teszi a külvilág kizárását, ezzel segítve azt, hogy az ember kapcsolódjon gondolataihoz és érzelmeihez. Segít elérni a test és a lélek ellazult állapotát, elérhetjük vele a jelen pillanatra való összpontosítást. A meditációnak számos típusa ismert, már vannak dinamikus mozgó meditációk, és olyanok is, ahol a test meghatározott ideig egy helyben ülve vagy fekve van.
Az indiai kultúrában – és így a jóga világában is – ismert stresszcsökkentő gyakorlat a pránajáma gyakorlatok végzése. A szanszkrit szó jelentése légzésszabályozás, mely egy automatikus folyamat, de tudatosan irányítható, azaz befolyással lehetünk rá. Három részre osztható: ez a belégzés, megtartás és a kilégzés. A pránajáma rövid ciklikus végzése során hamar a gyógyulás útjára léphetünk. Az ászana gyakorlás, a meditáció és a pránajáma egymás utáni végzése során elérhetjük azt a tökéletes állapotot, amikor a test, az elme és a szellem összhangban kerül. Életünk kiegyensúlyozottá válik, és bizonyos stresszhelyzetekkel hamarabb megbirkózik. A fentebb említett három fajta stresszkezelő folyamat pontos és tökéletes elvégzéséhez érdemes felkeresnünk egy hiteles jógaoktatót, aki bevezet minket a hagyományaiba és segít a gyakorlatok helyes elvégzésében.